A nem-humán főemlős (NHP) kutató részlegünket a PTE Grastyán Endre Transzlációs Kutatóközpontja foglalja magába, amely 2014-ben alakult az Egyetem és a Richter Gedeon Gyógyszergyár közös kezdeményezéseként. A Központ a PTE önálló szervezeti egységeként működik.

A Központ fő missziója a gyógyszerfejlesztés szolgálata idegrendszeri (pszichiátriai) indikációkban, az emberhez közeli főemlősökön való preklinikai magatartásfarmakológiai vizsgálatok végzésével. Ennek során főként ún. transzlációs viselkedési paradigmákat fejlesztünk. Ebben a laborunkban is olyan tesztcsomagok és magatartási modellek beállítására és fejlesztésére törekszünk, amelyek a lehető legnagyobb humán-relevanciával bírnak, azaz élettani és pszichológiai szempontból legjobban megfeleltethetők az emberi kognitív működéseknek, és nagy valószínűséggel képesek előrejelezni a vizsgált farmakonok hatásosságát emberben.

Egyik fő kutatási területünk a kognitív hanyatlás (demenciák) modellezése és tüneti kezelés lehetőségeinek vizsgálata. A kognitív zavarok gyógyászati célzatú befolyásolásának igénye világszerte jelentős, mivel ma a világon kb. 40 millió beteget tartanak nyilván, és a betegségcsoport gyógyítása a mai napig megoldatlan orvosi kérdés. A legmegfelelőbb prekilinikai demencia-modellek a figyelem és munkamemória vizsgálatán alapulnak, ami az ingerek átmeneti, késleltetés-függő reprezentációja. kutatócsoportunk jelenleg is több nem invazív magatartásfarmakológiai vizsgálatokra alkalmas feladatcsomaggal dolgozik. 

Főbb vizsgálati módszertan:

1) Operáns magatartási tesztek: Ezeket a feladatokat az állatok a CANTAB rendszer segítségével egy érintőképernyő panelen végzik. A CANTAB rendszer használatával az állatok több különböző feladatot tudnak elsajátítani (pl. pszichomototos vigilancia figyelmi feladat (PVT), vagy a késleltetett minta-felismerési (delayed matching-to-sample (DMTS), illetve páros aszociációs (paired-associate learning task, PAL) memória feladatok, amelyek segítségével a kognitív hanyatlás kezelésében a fejlesztés alatt álló, (ún. gyógyszerjelölt) vegyületek hatékonyságát megbízhatóan tudjuk mérni.

2) Nem invazív elektrofiziológiai (EEG) vizsgálatok: A vizsgálatok során az agyműködések által létrehozott elektromos potenciálváltozásokat regisztráljuk a hajas fejbőrön. Az EEG jelek (nyugalmi oszcillációs aktivitás és ingerek által kiváltott potenciálok) az állatok alapvető éberségét, mentális állapotát, valamint a kognitív teljesítményét is tükrözik, idegélettani korrelátumai a magatartásban megfigyelt jelenségeknek.